The Void

Hello!

Ezt én komolyan nem hiszem el, mindig azt hiszem, hogy nekem nyáron rohadt sok időm lesz, aztán abból az kerekedik ki, hogy soha, de soha nem gyártok előre tartalmat és köddé válok két hónapra xD
....Magyarul bocsi :D
Nem akarok megint jóelőre hülyeséget mondani, de most van egy csomó ötletem és amint tudom, meg is fogom őket valósítani.
De ne is húzzuk tovább az időt, lássuk mi a helyzet ma.
Gothic Fleur kihívott a Molyon hamvaiból újraélesztett Random Music tag-re, amit én már egyszer ugyan megcsináltam, de azóta új telóm lett, meg minden, szóval a zenék száma rajta 40-ről körülbelül 300-ra duzzadt, szóval lesz miből válogatni....Bőven :D.
Akik régebb óta ismernek, azok már a szabályokat tudják, van nekünk egy kérdéssorunk, amire zeneszámokkal kell válaszolni. Ez így szép és jó, de a zenéket nem a válaszoló választja ki (Alliteráció Time!), hanem a jó öreg keverés-gomb, ezért a címek szinte mindig ippeg' hogy csak oda nem illenek, ahova kellene nekik, szóval több mint érdekes a végeredmény :D
Én személy szerint imádom ezt a taget, nagyon ötletes, nagyon vicces és mivel a kedvenc - de legalábbis letöltött - zenéimmel van kapcsolatban még jó, hogy nem máséval, megszólal itt nekem a Despacito, elsírom magam rossz nem is nagyon lehet  :D
Nem bírom tovább húzni a szót, kezdjük már el!

1.) Ha azt kérdik, „ez rendben van?” erre te:
Skillet - Undefeated (Legyőzhetetlen)
Baromi frappánsan vághatok vissza :D

2.) Mi jellemzi leginkább a személyiségedet?
Evanescence - My Immortal (Halhatatlanom)
Erre két értelmezés is lehetséges, ha engem nézünk:
Numero 1: Rohadtul összetörtem már magam párszor, de még élek.
Numero 2: A nevem mindenhol szinte Alice, mert az a művésznevem. Alice Cullen vámpír, azaz halhatatlan...
Boom Bitches! :D
3.) Mit szeretsz egy pasiban/csajban?
Skillet- Stars (Csillagok)
Letlévén, hogy a barátomat a Skillet apropóján ismertem meg, van benne igazság :D
4.) Mi az életcélod?
Metallica - Nothing Else Matters (Semmi más nem számít)
Ennyire nem vagyok Egóbébi :D hogy mi? Nyelvet újítok...
5.) Mi a mottód?
Hollywood Undead - Ghost (Szellem)
Az nem a mottóm, az én vagyok, de közel volt :D
6.) Mit szeretnek benned a barátaid?
Ali Project - Kyoumu Densen (Rémálom fertőzés? Nem tudom, angolról fordítottam, az meg japánról volt fordítva...)
Gyerekek...Ez az Another openingje, engem meg mindenki orrba-szájba hasonlítgat Misaki Mei-hez :D
Amúgy még a címmel is igaz lehet, végülis mindenkit én vettem rá, hogy kezdjen el horrort nézni :D
7.) Mire gondolsz gyakran?
Skillet - American Noise (Amerikai hangzavar)
A hangzavarra kevesebbet, mint az időeltolódásra :P
8.) Mennyi 2+2?
Evanescence - My Heart is Broken (A szívem összetört)
Igen, még mindig nem szeretem a matekot xD
9.) Mit gondolsz a legjobb barátodról?
Avenged Sevenfold - A little Piece of Heaven (Egy kis darab Mennyország)
Azám :D Mikor mi összekerülünk az nekünk mennyország, körülöttünk levőknek pokol :D
10.) Mi az élettörténeted?
Three Days Grace - Animal I have Become (Az állat aki lett belőlem)
Ejha, ez nem valami bíztató o.O
11.) Mi leszel, ha nagy leszel?
Avenged Sevenfold - Nightmare (Rémálom)
A telómnak bekattant ez a banda...
Amikor Wattpadra ezt a taget megcsináltam még hős voltam, ennyire elromlottam volna? :c
12.) Mi jár a fejedben, ha meglátod azt, akit szeretsz?
Muse - Madness (Őrület)
Hát igen, szó szerint megőrülök érte, ha-ha! kill me, ilyen szar viccet még sose sütöttem el
Yandere-chan jelentkezik owo "Notice me senpai, or others will have to die!" *dudorászik*
13.) Mit gondolnak rólad a szüleid?
na ide kellett volna az előző xD
5SOS - She Looks So Perfect  (mikor az osztály nyavalyog táborban, hogy tegyetek be zenét, csak nálad van telefon és ez lesz megszavazva...)
Jááj, a kis elfogultak :3
14.) Mire fogsz táncolni az esküvődön?
Ali Project - Kyoumu Densen
Teló, drága:Mi. A. Problémád. Ezzel. A. Számmal?
Basszus, gyerekek, engem tényleg üldöz ez a Mei-vel való hasonlóság xD Viszont az a szomorú, hogy el tudom képzelni. Majd a férjemmel karaokézunk *elgondolkodik az életén* Ez egy tök jó ötlet! Úgyis most úgy állok, hogy Japánba akarok költözni :3
15.) Mit játsszanak majd a temetéseden?
Indila - S.O.S
Aww, ez cuki :D A kedvenc nem-rock számom, francia és szomorú, úgyhogy lehet róla szó :D
16.) Mi a hobbid?
Andy Black - Homecoming King (Hazatérő király)
Így van :D Elugrom Hawaiira, aztán hazajövök és várom az ünneplő pórnépet :D Pontosan így néz ki a nyaram :D
17.) Mi a legnagyobb titkod?
Evanescence - Everybody's fool
Én ugyan nem hülyítek senkit. Nem ám. Ez az előző pontos is tökkkkéletesen látszik, nemdebár? :D
18.) Mit gondolsz a barátaidról?
Skillet - Yours to Hold (Itt vagyok neked, hogy segítsek (??) Valahogy így fordítanám magyarra)
Igen, itt ápoljuk egymás lelkét :D Nagyon kis cukcsik vagyunk ezt fájt leírni :P
19.) Mi a legrosszabb, ami megtörténhet?
Bring Me The Horizon - Hospital For Souls (Lelkek kórháza)
Ha ezalatt pszichiátriát értek - márpedig azt értek, mert az asszociációim mindig eléggé érdekesek :D - akkor valóban, de még mennyire O.O
20.) Mi módon fogsz elhalálozni?
Skillet - The Last Night (Az utolsó éjszaka)
Álmomban? Sose akartam álmomban meghalni. Csak békésen lefekszem este, és WHAM! Reggel ülök valami hülye hajóban és eveznek velem a Tartaroszba :D
21.) Mi az, amit megbántál?
Green Day - The Forgotten (Az elfeledett)
Az emlékezetkiesésem veszettül nem bánom, de úgy fest, az agyam egy eldugott részében valamit bánok, ami azalatt a 4 év alatt történt a szükségtelen drámaiság..:D
22.) Mi nevettet meg?
Evanescence - Lost In Paradise (Elveszve a Paradicsomban)
Hát ez de vicces :D Komolyan, mi lehetne viccesebb, mint egy totál hulladark szám, ami mindneről szól, csak éppen boldogságról nem, hahaahaaa!
23.) Mi ríkat meg?
Skillet - Out of Hell (Kijutni a Pokolból)
Pokol, Mennyország... Mi ez a kontraszt? :D A keverés ma művészi kedvében van :D
24.) Megházasodsz valaha?
Our Last Night - Sunrise (Napfelkelte)
Hű, nyitva vannak olyan korán Japánban a karaoke bárok? Intéznem kell külön egyet? o.O
25.) Mi ijeszt meg leginkább?
Muse - Supermassive Black Hole (Szupererős fekete lyuk (valami ilyesmi...magyarul ez de szarul hanzgik :D))
26.) Kedvel téged valaki?
Awake and Alive (Éber és élő)
Hmm, azzal kiegyezem, ha a halottak nem velem a legnagyobb puszipajtások...
27.) Mi lesz ennek a bejegyzésnek a címe?
Andy Black - The Void (Az üresség)
Ez azért eléggé Clickbait, nem gondolod? :D

Na ennyi lenne a napi agylágyulás, szerintem a telefonom megsütötte a Nap :D
Köszönöm, ha végigolvastátok, igyekszem minél hamarabb jelentkezni!
Alice

Tokyo Ghoul? Próbáljuk meg!

Hello!

Igen, újra itt vagyok a blogon és most egy kis újítással jöttem, ugyanis nem hogy itt, még a molyon sem értékeltem - nem is igazán emlegettem - animét, maximum az utóbbi időben. Úgyhogy itt a változás ideje!
Mikor realizáltam, hogy "Gyerekeeek....Animéken nőttem fel és még életemben nem csináltam egyről se kritikát!" azonnal elkezdtem gondolkodni, hogy mi az ami méltó arra, hogy végigmaratonozzam e nemes célra....és eszembe jutott a Tokyo Ghoul.
Hogy miért? Sokan ismerik, szóval nem valami a pokol legmélyebb bugyrából előkotort animével fogok foglalkozni, hanem esetleg páran tudni is fogják mi a szitu, De! Nem ez a lényeg. Annyi jót is, rosszat is hallottam róla, hogy biztos voltam benne, hogy van nagyon utálni, vagy imádni fogom, akárhogy is baromi könnyű lesz róla kritikát írni.
És hogy én mekkorát tévedtem.
De szerintem ennyit elég is volt beszélni a semmiről, jöjjön a Tokyo Ghoul.
Megj.:igyekszem minél kevesebbet spoilerezni, de az első rész tartalmát kénytelen vagyok elmondani. Ha mindenképpen szeretnéd előtte magad látni, nézd meg a 1. epizódot, és térj vissza, a bejegyzés tuti megvár.

A történet szerint Kaneki egy szomorú múltú, de átlagos srác, aki egy kávézóban találkozik Rise-vel. Rögtön bele is szeret, elhívja randizni egy könyvesboltba valami, amit csak támogatni tudok :D, de mint kiderül, a lány egy ghoul ,azaz egy emberevő szörnyeteg, aki előszeretettel zabálná Kanekit. A dolgok azonban máshogy alakulnak, mint bármelyikük tervezi, Rise meg tetszik dögleni, Kaneki pedig halálosan megsebesül, ezért a fiú túlélése érdekében jobb híján Rise szerveit kapja meg ami által félig ghoul félig ember lesz. Miután ezt realizálja, kétségbeesetten igyekszik kapaszkodni emberi életébe, de ez meglehetősen lehetetlennek bizonyul, ugyanis kávén élni nem igazán célravezető és ezt pont én mondom... . Szóval a kérdés az: Meg tud-e Kaneki élni a két társadalom peremén, úgy, hogy közben nem tesz olyat ami ellentmondana az érveinek?

Ez az anime...eszeveszett kemény!
Jó, micsoda meglepetés, de itt nem arra gondolok, hogy fékevesztett módon morbid, és úgy hullanak a szeretett szereplőink mint a szilva a fáról. Nyilván a téma és a felvetett kérdések megkövetelik a nagyon szomorú és kétségbeejtő lelkivilágot, de engem, a sorozatba random beleugró bungee jumpingolót ez úgy képen talált már az első tíz percben, hogy majdnem leestem a székről.

Oké, szépen nyugi van, iszom egy pohár kávét if you know what I mean, hehe és kezdjük a szereplőkkel, azon belül is Kanekivel.
Senki nem várta el tőle, hogy az első pár részben valami hulla badass legyen, igaz? De, én igen! Aztán rájöttem, hogy ez hülyeség, csak hozzá vagyok szokva. A könyvekben és filmekben, általában az összes hasonló médiumban többnyire az lenne az ilyen történetnek már az átváltozás utáni első jelenete, hogy "Ó, tényleg? El kell szakadnom mindentől és mindenkitől, ellent kell mondanom a saját elveimnek, és meg kell kérdőjeleznem a helyem a társadalomban? Okay, let's kick some ass!"
De a valóságban hogy is működne ez?
Pontosan úgy, mint Kanekinél! Térden állva kuncsorognánk, hogy valaki segítsen rajtunk, mert nem ismerjük a világot amibe kerültünk, sőt, nem is akarjuk, és úgy általában, minden szar. Addig küzdenénk a saját ösztöneinkkel, míg azok mindenképpen le nem győzik az emberségünket, és kénytelenek vagyunk ráeszmélni, mik is vagyunk valójában. Ebben a tekintetben a Tokyo Ghoul nagyon őszinte és kíméletlen, ahogy annak lennie kell.
Annak ellenére, hogy az első évadban még nincs nagyon kidolgozva, a szereplők csúcspontja nekem Kirishima Touka. Miért is? Nézzük át!
Egyrészt, a kisasszony a háttértörténet-alkotás, és a minden-mindennel-összekapcsolódik storyline-ok koronázatlan királynője. Aki látta a sorozatot érteni fogja, de nem akarom lelőni azoknak akik nem látták még, mert tényleg ez a dolog kiszedte a lelkem egy darabját. Másrészt pedig szimplán a személyisége annyira megragadott, ahogy folyamatosan eloszlatta minden létező szimpátiámat iránta, hogy két perccel később újra ódát írjak róla, ahogy annyira fagyos, mégis melegszívű, rém idegesítően makacs, de csak azért, mert kitart a szerettei mellett...Love. Szép volt, Sui Ishida.
Itt viszont a dicsérőszövegem a karaktereket illetően véget is ért, mivel a főgonosz és a többi karakter az animében teljesen kidolgozatlan. A-chan ott van, meg menő, őrült meg minden ami kell, de nem is tudjuk meg ki ő. A CCG-nél ugyanez a helyzet, de őket nem szapulnám, mert jutott oda bőven lazaság.Nem tudom, hogy a második évadban is ez-e a helyzet, mert azt nem kíséreltem meg. Elvileg nagyon el lett rontva, és függővéges, úgyhogy megvárom vele a harmadik évadot, ha lesz.
Ezen kívül viszont ezen a téren az anime kifejezetten jól teljesít: az érzelmek átélhetőek és hitelesek, a dialógusok nagyon szépen meg vannak írva és úgy általában teljesen korrekt ez a rész.
Magáról a világról szólva: Kifejezetten kreatívan meg van alkotva, szépen dolgozza át az eredeti ghoulokról szóló történeteket. Amiért pedig maguk a lények büszkék lehetnek magukra, az az, hogy elérték nálam azt az érdeklődési szintet, amin már bővebben is utánamászom, hogy honnan származik az alap. Ez pedig nem gyakori, úgyhogy jár a mi mangakánknak egy pacsi.
Na, de mivel mégiscsak horror-akció beszéljünk a látványról. Ami baromi jó!
Ennyire király animációval legutoljára az Orange-ban futottam össze. Nyilván ez egy új(abb) anime, így sokkal fejlettebb technológiával lehetett dolgozni, mint mondjuk az Anothernél (amiből tuti lesz kritika), de ez akkor is szép teljesítmény. A véres jelenetek tényleg olyanok, hogy az ember aznap éjjel a csilláron alszik, a kagunék egyszerűen gyö-nyö-rű-ek , a zene pedig minderre nagyon szépen játszik rá. Emellett azonban a műfajjal kapcsolatban ez inkább thriller mint horror, attól eltekintve is, hogy csurig van vérrel és erőszakkal én nem féltem tőle....amit éreztem tőle az az izgalom, a borzongás és a hányinger keveréke volt utolsó jó értelemben... szóval aki instant rémálomra vágyik, nem ez az amit keres.
A hangulattal nagyon jól játszik az anime, szépen tud a személyes és kedves jelenetekből átmenni olyanba, hogy az ember csak rózsafűzérrel és fakereszttel felszerelkezve lesz hajlandó tovább nézni.
Amit még kiemelnék az az opening, ami zseniális, mind a képekben, mind a zenében. És persze készülnek hozzá a coverek, amikből be is linkelek gyorsan kettőt: az egyik ez, ez pedig a másik, szerintem zseniálisak :3
Na, de!
Amiért elkészítettem ezt a kritikát és nem más animét választottam megkritizálni, az az, hogy ez a sorozat bonyolultabb, mint egy emelt szintű matekérettségi!
A bonyolult nem is jó szó rá, de egyszerűen nincs rá magyar szó, hagyjatok békén, rendben? :D
Nyilván itt nem az üzenetére gondolok, hiszen az a klasszikus "felnőtté válás" storyline, de azért itt is felüti a fejét.
Szóval. Rengeteg ellentét van a történetben, főleg az emberek és a ghoulok konfliktusában. Nyilvánvalóan, mivel a főszereplőnk egy ghoul, neki adunk végső soron igazat, de elég nehéz amellett dalolászva eltekinteni, hogy rohadtul kinyírnak mindenkit aki akadályozza őket! És ezzel nem kifejezetten Kanekire gondolok, mert amint azt korábban említettem, ő még az évad elején nagyon kis ártatlan, de például Touka egy laza mosollyal az arcán küldene át bárkit a túlvilágra, ha a szeretteivel egyáltalán egy levegőt merészel szívni. És ezt mi mind megértjük, hiszen az ő szerettei a mieink is, de azért lássuk be: Emberek vagyunk, egyikünknek sem kellemes a gondolat, hogy kisétálunk a postaládához a reggeli újságért és valami úgy dönt, hogy ma mi leszünk a reggeli. Így a ghoulokat sem tudjuk teljes mértékben megérteni, de a CCG nyilván akkora egy sz*rházi társulat, az a tipikus talp alá való férgek... És ez az ellentétesség talán a legjobb része ennek az animének és ehhez mérten ezt is sikerült a legjobban megjeleníteniük a sorozatban. Emellet ez kétségkívül dob egyet az anime hangulatán, és generálja bennünk azt az égető vágyat, hogy "Nézzed már tovább!" és működik és nézzük is, jópáran.

Szóval. Foglaljuk össze!

•  Az anime világa viszonylag érdekes, és szépen kidolgozott, bár még hagy kérdéseket a nézőben.
• A látvány és a zene gyönyörű, a hangulata kifejezetten magával ragadó.
• A szereplők kidolgozatlanok kissé, ebben bőven hagy kívánni valót maga után
• A műfajában van egy kis tévedés, inkább thrillernek nevezném

Összességében azoknak tudom ajánlani, akik szeretik a véres animéket és nem kapnak egy kicsit gyenge főszereplőtől agyérgörcsöt.

Ennyi lenne ez a kis bejegyzés, remélem ekkora kihagyás után azért mégiscsak tetszeni fog, és nem pártoltatok el tőlem, jön a nyár ;)

Alice~

Történetek a könyvfesztiválról

Ööööh...Ne firtassuk, hogy miért nem volt ennyi ideig bejegyzés, oké? :D Suli...Bocsi


Hello!
Szóval, könyvfesztivál. Foggalmam nincs ezt most hogyan kellene szavakba önteni, dehát azért vagyok itt, hogy megpróbáljam :D Let's do this!
Szombat
Egy hét aligalvás után egy szép szombat hajnalban kipattantam az ágyból, olyan rám jellemző "Basszuskulcs, elkések!" csatakiáltással...Fél ötkor. Ehhez nem fűzök semmit :D
Fél kilenckor már a villamoson ültem, ugyanis az úgy kimaradt, hogy tízkor kezdődik az egész történet. Mikor felhomályosított két segítőkész Securitys a szomorú igazságról, közben nekem meg pattogtak az elektromos szikrák a mindenemen, mert aznapra volt megbeszélve a találka  Gothic01 -el körbejártam a Mammutot háromszor, és "ideges-bizniszmen"-re emlékeztető fel-alá járkálás közepette hivogattam a barátnőmet, hogy "Izgulok, izgulok, gyere értem, én ezt nem!".
Tízkor mint a rakéta lőttem ki a Millenárisra, és szinte elsőként zuhantam be az On Sai dedikálásra. Mint azt egy ezer éves korábbi kritikából tudhatjátok, az Apa, randizhatok egy lovaggal? a legkedvencebb magyar könyvem valaha, On Sai pedig roppant előkelő helyen áll a kedvenc íróim között. Halálos zavarban ácsorogtam a kis könyvecskémmel míg oda nem mehettem és alá nem irattam. Onnan már viszonylag nyugodtabban beszélgettünk, kaptam egy helyes kis könyvjelzőt is mellé :3  Képet a post végén csatolok :)
Mikor a dedikálásnak vége volt, megvolt a feszültség oldó S.O.S könyvvásárlás Esővágy :3 és még mindig nem láttam senkit és semmit ami 190 centi fölött lett volna - egy jóképű villanyoszloptól eltekintve -, gondoltam ideje utánanézni  Gothic01-nek. Erre teljes lelki harmóniával bemondja nekem, hogy "Kereshetsz, de a városon kívül vagyok". Ehhez csak egy képet tudnék hozzáfűzni, ami olyan mint a Rafaello - többet mond minden szónál.



Drága, szerintem hallottad a hangomon, hogy megfojtanálak egy pohár vízben, de segáz, tudom, hogy nem a te hibád volt...Kávéscsészében, vagy esetleg borospohárban szeretnéd? ;D

Mérgemben még a Con előtt egy gepárd sebességével rohantam át a másik épületes KMK-hoz, és meg is vettem az Üvegtrónt :3 Utána már menni kellett MondoConra kellett...Sajnáljatok, GYERÜNK xD, de arról még egy másik posztban megemlékezem <3

Vasárnap

Gothic01  sanszos, hogy érezte a vesztét, mivel másnapra gyorsan meg is gyógyult, és ki is szólított, hogy találkozzunk. Ismét a harmatos fűben lépkedve érkeztem meg a Könyvfesztre, de ezúttal már csak öt perccel érkeztem nyitás előtt. A Maximos már nyitva volt, úgyhogy ott kezdtem először lézengeni, majd később bementem a KMK-hoz, ahol a hátam mögül valaki megszólít. Nem kifejezetten odafigyelve másik univerzumban jártam elmotyogtam egy "Helló"-t, aztán hátrafordultam megnézni ki az. Na arra a fejemre kíváncsi lettem volna, ugyanis On Sai köszönt nekem Hogy a szent Égbe jegyeztél meg? O.O .Ha ezt valamiért olvasod, utólag bocsi, hogy ennyire el voltam varázsolva :D. A pillanatnyi sokkból felocsúdva diszkréten megérdeklődtem a két napja kitartóan keresett személyünktől, hogy "Na most éppen hol vagy?", erre bemond nekem valami kiadót, mondom okéka, de melyik épületben? :D Egy perc néma csend, aztán tudtára hoztam, hogy hacsak nem édes kis mesekönyveket tervez venni, akkor tanácsolom inkább a másik épületet, ott nagyobb sikerrel fog járni. Egy laza szívinfarktussal küzdve meg az ellenállhatatlan késztetéssel, hogy beüljek a tóba halnak  kimentem az aulába, ahol profin belém épített felismerőkének köszönhetően akármit mondanak nekem arról a neten, hogy hogy néznek ki, én két év múlva is emlékezni fogok rá realizáltam, hogy "Hupasztmek, ez már ő lesz!" Bele se gondolva, milyen hülyén fog kijönni, hogy én a háta mögül teljes harmóniában becserkésztem, hangyányit besz*rva megszólítottam. Egy darabig keresgélte, hogy honnan szólnak, aztán megtalált odalennt, és csöppet sem megijedezve vonultunk tovább, immár ketten. Öööh, csöppet sem megijedezve...megszólalni nem mertem egy darabig. Mintha a jelenlegi helyzet nem lett volna kellőképpen komikus laza 3 fejjel magasabb nálam, nekiálltunk On Sait vadászni. Így ahogy mondom. Elindultunk megkeresni...és valami csoda folytán még meg is találtuk! Míg Gothic01 kipakolta neki a könyvespolcát dedikálni, az írónő megengedte megkért, hogy fogjam a kabátját. Na jól megszorítottam, gondoltam "élvezd ki, Alice, ilyen nem adódik sűrűn.". Röpke tizenöt percen át tartó dedikálgatás után el akartunk indulni. Egyik karomon a saját dzsekim volt, a másikon a kabát egy pillanatra fel se tűnt...Aztán mikor már a tulajdonosa indult volna, gyorsan a kezébe nyomtam. Csinos kis kabát volt és nem mondom, ha ajándékba adták volna, nem fogadom el a Szent Ereklyét, de azért lakáskulcscsal együtt nem kell köszönöm :D

Ezután a kis incidens után @gergelydori - val is összetalálkoztunk Azért örülök, hogy szóltatok :D, akit én, hogy őszinte legyek, nem ismertem a Molyról, de mostmár jól megismertem :D Tényleg nagyon örülök, hogy találkoztunk az ne tévesszen meg, hogy csak tátogtam, mint egy kifejezetten intellektuális csuka, nem igazán tudtam mit kellene csinálnom, ennnyhén zavarban voltam :D. Innentől kitartóan róttuk a köröket összevissza, közben pedig a legvéletlenszerűbb témákról beszélgettünk, többek között megígértem Gothic01-nek, hogy megkapja tőlem a Szürke ötven árnyalatát karácsonyra, megtudtam, hogy a Luxen sorozat férfi borítómodellje magyar....Mondom, hogy hulla random témákat dobtunk fel!  :D Egy kedves pszichológusnénivel is találkoztunk, amitől én abban a pillanatban temethető állapotban kerültem, és Dórival együtt kereket oldottam, amint lehetett. A magárahagyott Gothic01-et még szadizta egy darabig mielőtt továbbmentünk volna, de végül megúszta a kalandot ő is. Fél órányi cirkálással később megvettem a Könyvfesztivál harmadik és egyben utolsó szerzeményét, a minden létező ismerősöm által az egekig magasztalt Nem vagyok sorozatgyilkos-t. Csak négyszer ejtettem le minden aprómat, mielőtt szerencsésen kifizettem, de nem mondom, hogy nem jött jól, mivel elengedték kábé az ár felét, csak tűnjek már a fenébe onnan :D 

Innentől igazából már csak tovább vonulásztunk, míg nekem el kellett mennem :'(

Tényleg nagyon jó volt, és nagyon várom a Könyvhetet :3 Nagyon jó volt titeket személyesen is megismerni, lányok :)

Íme a képecskék a zsákmányról :3

Igen ,bénán tette be :P Bocsi :D

Ilyen szép gondolatokkal és még szebb könyvekkel zárnám a posztot, remélem tetszett  ^^

Alice

Támad a Valentinnap! #3 - Formáljuk egy kicsit az én stílusomra....

Hello!

Egy nap kihagyással de megint itt vagyok a projekthéten, és most úgy döntöttem, hogy lázadok, és kicsit elviszem a projektem más irányba. Láttam nemrég egy rajzfilmet - nem röhög! - és úgy voltam vele, hogy én ha ebből nem csinálok kritikát, akkor helyben megőrülök :D A történet Tim Burton agyában született, és egy tragikus, kicsit horrorra utaló romantikus történet, aminek pont annyi köze van a Valentin-naphoz mint nekem, de mégis romantikus.

Igen, a Corpse Brideról beszélünk.
Mivel nagyon rég nem volt értékelés a blogon - ez azért van, mert alig van időm olvasni, kicsit bepörgött körülöttem minden - nem akartam, hogy a Valentin-napi projekthéten is anélkül maradjatok, de egyrészt esélyem nem volt ez alkalomra olvasni valami kellemesen romantikus könyvet, mivel se időm se kedvem nincs rájuk, de azért valamit össze akartam dobni. Nemrég kis nosztalgiából - gyerekkorom kedvenc rajzfilmje :3 - megnéztem a Nightmare Before Christmas-t Nem, címfordítók, nem Karácsonyi lidércnyomás, ti verbálterrorista, szarházi társulat! és ennek apropóján, rátaláltam a Corpse Bride-ra és gyorsan meg is néztem. A fent említett alapján azt hittem, hogy ez is valami vígjáték lesz, és a cím alapján romantikusak is tűnt, jó lesz ez Valentin-napra! - gondoltam én. De nem. És ezért lesz nehéz nekem most ebből épkézláb kritikát csinálni, nagyon nehéz leírni azt a hurrikánt amit ez a film bennem hagyott. Valószínűleg ideoda fogok csapongani a témák között, előre is elnézést. Emellett pedig vigyázat, mert spoilerveszély van, de masszív!
Hogy egy ideig még keretben tartsam magam, kezdjük azzal a néhány dologgal, ami nem volt teljesen a helyén.
Egyrészt, a háttértörténetek. Emily-ét nekiálltak kicsit bemutatni, és feldobták a levegőbe, hogy nesze, gondolkozz rajta. Mielőtt ezt a kritikát megcsináltam, utána akartam szagolni, hogy csak engem borított-e ki ennyire ez a film, de nem találtam semmi mást, mint kismillió teóriavideót. Ennyit utoljára a Miraculousból láttam a sorozatot nem nézem, de az ember már akaratlanul is belefut a teóriákba de az egy sorozat, könyörgöm! Az összes rajongó bekattant az informiációhiánytól, annyi fékevesztett baromságot találtak ki, hogy az elképeztő. Ez Burtontől csúnya volt, hogy itthagyott minket a kétségeink között, nem kifejezetten probléma a film szempontjából, de azért nem ártott volna meg neki.
Másrészt a mellékszereplők. Black Widowról és Maggotról semmit nem tudunk meg, hogyan barátkoztak össze Emilyvel, egymással, mi a szerepük a történetben, és mi a létjogosultságuk, azon kívül, hogy tagadhatatlan humorforrás. Ez is főleg a háttértörténet hiánya miatt van, de egy kicsit zavar.
A harmadik dolog ami egy kicsit probléma lehet, az az, hogy a film, mint mesefilm, nem igazán tudja, kinek szóljon. Elég morbid humora van, ami a kislányoknak nem igazán fog tetszeni egy kisebb fiúnak vagy egy idősebb goth lányna....nem szóltam xD  baromira bejön, de nekik a romantikus szál lesz sok.  Igazából nem tudom Burton mennyire tudatosan csinálja, hogy a rajzfilmei nem gyerekeknek szólnak, de ha ez a célja, akkor sikerrel járt, mert ugyan Jackék történetén kicsi koromban is nagyon jól szórakoztam, ezen biztos kibuktam volna.
De a legnagyobb problémája a filmnek az az Istenverte Victoria! Esküszöm minden egyes holttest személyiségét jobban kidolgozták, mint az övét! Miért nem lehetett egy kicsit szimpatikusabbá tenni, és kicsit kevésbé szürke egér stílusban nyomni! Komolyan, olyan mintha ez szándékos lenne: szürke a ruhája, a haja, a szeme, de még a bőre is! De akkor jobban is meg lehetett volna csinálni azt a karikatúrát, mert így nekem annyi maradt meg, hogy ez a csaj egy mocsok kis ribanc, aki azért teremtetett, hogy Emilynek keresztbetegyen....Erről bővebben később, mert spoileres.
De ennyi lenne a baj, és akkor most jöjjön az áldozat a harmadnapra-feltámadott Tim Burton oltárán,  mert Atya ég, ez a film fenomenális!
Mindenek előtt: A. Világ. Legjobb. Castingja.
Helena Bonham Carter lenyűgöző, mint a Halott Menyasszony, ezt a szerepet neki írták, tökéletesen illik hozzá. Johnny Depp az Johnny Depp, egy nem túl különleges szerepben hoz átlagon felüli alakítást, és azt hiszem ez volt az a film, ahol összekovácsolódtak Tim Burtonnel, ami abszolút nem probléma. Emily Watson mint Victoria most ezt komolyan Emilynek hívják? :D tök oké, pont olyan átlagos hangja van, mint amilyen maga a karakter. A többi szereplő hangja is el lett találva, sőt, de akkor is főleg Helenát tudom kiemelni, megbabonázóan gyönyörű hangja van.

A látvány fantasztikus, a Holtak világa az éles, kontrasztos, kék-zöld-lila kombinációja, és a élőkének a pasztellszínei tökéletes kontrasztban vannak, bár azt észrevettem, hogy Szent Tim nem szereti a meleg színeket - meg tudom érteni -, és a stop-motion animáció nekem már örökre kedvencem marad, akármit megadnék, hogy Burton csináljon mégegy ilyent. Rajzosoknak, vagy szakmabelieknek abszolút ajánlom, én is rajzos vagyok, és biztosíthatom: egy adott ponton sírni fogtok. És nem csak azok a részek, mikor: "nézzé oda! Most lesz szép!" hanem mindegy egyes snitt egyszerűen szívszorítóan gyönyörű.

A hangszerkesztés egy ilyen horrora utaló filmben nagyon fontos, és ott van, de ott bizony! Elfman, aki a dalokat szerezte, a Nightmare Before Christmasben is együtt dolgozott Burtonnel, de - ha ez lehetséges - itt még jobb munkát végzett mint Sallyéknél, pedig azok a dalok is elképesztőek. Minden hang és minden szó pon-to-san ott van, ahol annak lennie kell. Nem semmi. Linkelek csak egy dalt, meglátjátok, nem véletlenül pofázom.



A főszereplő párosunk több személyiséggel operál, mint az One Direction összes tagja együttvéve, nagyon szimpatikusak, és megvan köztük a tűz is, ugyanakkor Victor részéről a félelem és a tartózkodás is.

És akkor most tekerj le egy kicsit, a világ legnagyobb spoiler alertje!

Ez a vég egyszerűen szívbemarkoló, mintha már egy meccsen lövik az utolsó gólt, a kapus rossz irányba ugrik, már ugrasz fel a kanapéról, emeled a karod, mély belégzés a  győzelmi üvöltésre, és lőnek egy kib@szottnagy kapufát! Te jó ég, én mindenre fel voltam készülve, de Burton úgy határozott, hogy hagyja, hogy több mint egy órán keresztül az orromnál fogva vezessen a remény, már egy szón múlik minden, és akkor Victor fogja magát, és elveszi azt a szürke egeret! Anélkül kezdtem el bőgni, hogy észrevettem volna, éreztem, hogy most kidobom Victort a kis menyasszonyával együtt az ablakon, megszakadt a szívem Emilyért, és nem hiszem el, hogy lehet  egy ilyen humoros filmnek ilyen tragikus vége. Victor Emilyhez tartozott, nem lehet, hogy ez a kis patkány fontosabb neki! Egy csepp személyisége nincs! Nekem ez fizikiai fájdalmat okozott.

SPOILER PARTY VÉGE

Elnézést a kiakadásért. 

Gyors összefoglalás: Nem igazán tudom kinek tudom ajánlani. A szakmának mindenképpen, elájultok a gyönyörűségtől, emellett gothoknak is abszolút - saját tapasztalat, és azoknak is, akik szeretik  a Nightmare Before Christmast és úgy általában Burton munkásságát.
Hát ez jó Valentin-napi lett :D Remélem ez nem akkora probléma, és azt is, hogy tetszett, sziasztok!
A terrorszövetkezet többi tagja:
      

Alice

Támad a Valentinnap #2

Hello!

Igen folytatom a jónép terrorizálását, nem tudom megállni. Mentem egy kört az interneten és két youtuber csatornáján találtam két jópofa kis Valentin napi booktaget, összeillesztettem és most meg is csinálom nektek :)
Kezdjük el :D
Első könyves szerelmed?
Uhh, nem nagyon emlékszem, de úgy igazán, Jasper Hale, olyan 10 évesen. Nem mondom, jó ízlésem volt :3

Kedvenc romantikus szálad?
Nagyon lejárt, de engem még mindig kilóra megvesznek az ellenségből szerelem szálak, mármint nem azon vesztek össze, hogy a pasi ellopta a csaj kedvenc plüssmaciját, hanem ősi ellenségek, akiknek elvei, népe, vagy családja teljesen ellentmondásos, mint például a Girl at Midnightban. Kvázi ilyen Rómeó és Júlia szál az, amiről beszélek.
Melyik könyvbe vagy szerelmes?
Most én fordítom rosszul, vagy mi ez? :D Hát, ha borítóról van szó, akkor egyértelműen a Fallen-é, egyszerűen gyönyörű *-* Ha maga a sztori, akkor soook van :D

Kedvenc klasszikus romantikus műved?
Jane Eyre. Örök kedvencem a klasszikusok közül az Üvöltő szelekkel karöltve  <3
Szívecske alakú cukorka vagy csoki?
Nem teljesen értem, hogy jön a könyvekhez, de amúgy egyik sem igazán, ami édességet én szeretek azok a sütik, azon belül is a teasütik*-* Meg talán a bonbonok :3
Kedvenc vidám romantikus könyved?
Na ez az ami abszolút nincs :D
Melyik könyvvel ajándékoznád meg a szerelmedet?
Mivel hatalmas Percy Jackson, meg úgy általában mitológia-mániás, ezért valami ilyesmivel kapcsolatossal :)
Kedvenc szomorú romantikus könyved?
Kifejezetten romantikus az a Fault in Our Stars, még csak a filmet láttam, de nagyon kinéz elolvasni a könyvet is. De ha megengedhetek magamnak egy kis művészi szabadságot, akkor az Éhezők Viadala. Nem kifejezetten romantikus, de van benne olyan szál, és a harmadik kötetben már elég erős, és mindig van egy kis tragikus fennhangja az egésznek :(

Mi a kedvenc romantikus komédiád?
Nem vagyok nagy vígjáték rajongó, de például a Bazi Nagy görög lagzi aranyos volt :)
Mi az a műfaj amibe szerinted a legjobban beleillik egy romantikus szál?
New Adult, Dark Fantasy Dráma és Disztópia...Igen, tudom legfurcsább választás ever :D Kifejtem:Sokkal nagyobb súlya lesz tőle a történetnek, és nem tud annyira megerősödni, hogy már nyálas és idegesítő legyen. Sokkal jobban meg lehet csinálni a két szereplő közötti kapcsolat okait, szebben és fokozatosan bele lehet építeni a szálat, és a sötétebb, szomorúbb elemek miatt kellemes egyensúly alakul ki.
Mi volt a legkedvesebb Valentin napi ajándékot?
....What's wrong? I dont understand xD
Az örök kedvenc romantikusod?
Twilight, bár nem kifejezetten a romantikus szál miatt :D
Kedvenc párod?
Alice és Jasper...micsoda váratlan fordulat :D

Ki a könyves szerelmed?
Jasper, Varen, Folt, Caius, Zero, Kaneki....Rengetegen :D
Van valami terved Valentin napra/Van barátod?

Ez :D Barátom meg nincs :c

Kedvenc Valentin napi édességed?
Bonbonok *-*
Kedvenc romantikus filmed?
A Tim Burton-féle Corpse Bride...Most mit vártatok? :D

Kedvenc szerelmes dalod?
Skillet - Stars. Aki nem ismeri nézze meg, nem tudja mit hagy ki!


Katt a képre, elvileg úgy kidob a számnál



Mit fogsz felvenni Valentin-napra? Pirosat fehéret, rózsaszínt vagy valami mást?
Ezt a kérdést de vártam :D Készüljetek lelkileg, ez romantikus lesz :)
Készen álltok? Szerintem nem!
Szóval:
💗Hulla fekete 10 soros bakacsban leszek, és koptatott, szegecses farmerben. A Bullet for my Valentines pólóm szépen visszatükrözi a hangulatom és a nap jelentőségét. A karomon a roppant finom és nőies szegecses karkötőm, a kezemre pedig egy gyönyörű idézet írva: I need a hero! Ez boldogságot sugároz A nyakamban a fekete csipkés nyakpántom. A szám lila rúzzsal van feldobva, hogy a csábítás se hiányozzon. A szemem fekete tussal kiemelve, és....💗
Na, ennyi elég is lesz xD Értitek :D

Mi a kedvenc dolgod a Valentin- napban?
A barátnőimmel közösen utáljuk, ez szorosabbá teszi a barátságunk xD
Ennyi lett volna, remélem tetszett, sziasztok!
Alice